Szintén egy igen gyakori ételintoleranciáról van szó. Búzához köthető panaszok esetén fontos eldönteni, hogy búza intoleranciáról van szó, vagy más búzához kapcsolható betegségről, mint búza allergiáról, cöliákiáról (lisztérzékenységről), esetleg nem cöliákiás glutén érzékenységről.
Ok:
Búzafehérjére való érzékenység áll fenn, mely nem allergiás reakció, mint a búza allergia és nem autoimmun betegség, mint a lisztérzékenység.
Tünetek:
Mint minden étel intoleranciánál a tünetek nem közvetlenül az étel – ez esetben a búza – elfogyasztása után lépnek fel, hanem órák vagy akár napok múlva. A kialakult panaszok súlyossága ugyanakkor arányos az elfogyasztott étel mennyiségétől.
Hasi fájdalom, hasi diszkomfort érzés, puffadás, hasmenés, székrekedés, bőrtünetek, fejfájás, fáradékonyság, alvászavar, hangulatzavar, ezek azok a tünetek, melyeket búza érzékenység is okozhat.
Diagnózis:
- Eliminációs diéta: búza tartalmú ételek elhagyása.
- Immunglobulin-G (IgG4) ételintolerancia teszt, melynek során a következők vizsgálhatók : búza, búzakorpa, durumbúza, tönkölybúza, gliadin, és természetesen egyéb gabonafélék is árpa, köles, rozs, zab stb.
Mivel a búzában megtalálható gliadin tehető felelőssé a cöliákia (lisztérzékenység) kialakulásáért, ezért ha az ételintolerancia vizsgálat során normál érték feletti gliadint észlelünk, cöliákia irányába elvégezzük a lisztérzékenységre vonatkozó speciális antitest vizsgálatokat is.
Differenciáldiagnózis:
Búza allergia, cöliákia (lisztérzékenység), nem cöliákiás lisztérzékenység
Kezelés:
Búza mentes étrendet kell bevezetni és nem gluténmentes diétát!
Gluténmentes diéta cöliákiában és nem cöliákiás glutén érzékenységnél követendő.
Búza mentes étrendet folytatnak a búza allergiások is, de a búza allergiában élethosszig tartó diétáról van szó. A búza és/vagy gliadin intoleranciában nem életre szóló a diéta. 3-4 hónap után panasz- és tünetmentes állapotban meg lehet próbálni kisebb mennyiségben visszaterhelni.
