Puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, fogyás, ezek a lisztérzékenység jól ismert, klasszikus tünetei. Sokan csak ezeknek a tüneteknek az észlelésekor gondolnak arra, hogy esetleg lisztérzékenyek lehetnek. Felnőttkorban azonban jellemzően nem a típusos hasi tünetek dominálnak.
Az antibiotikumok világszerte az egyik leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek. A célzott antibiotikus kezelés rendkívül fontos és hatékony. Köztudott azonban, hogy sajnos nem minden esetben indokoltan kerülnek felírásra. A megfontoltság pedig elengedhetetlen, mert mint minden gyógyszernél, az antibiotikumoknál is számolnunk kell mellékhatásokkal.
A lisztérzékenység dominálóan nők körében fordul elő és leggyakrabban 20-50 éves kor között. Nem diagnosztizált esetekben szülészeti, nőgyógyászati problémákat okozhat, a menstruációs zavaroktól a vetéléseken át a meddőségig, de terhességi komplikációval is járhat, valamint a magzat fejlődésére is kedvezőtlen hatása lehet.
A gluténfüggő betegségek egyetlen tagja, mely eltérően a többitől, allergiás eredetű, és nem gluténmentes diéta, hanem búzamentes étrend követését igényli. Mint minden allergia, életveszélyes is lehet! Ám ha gyermekkorban alakul ki, akkor szerencsére kinőhető.
Ételallergia és ételintolerancia, keverednek ezek a fogalmak. Mivel az allergiás betegek száma az utóbbi időben rohamosan növekszik, sokan jogosan gondolják, hogy ételekkel összefüggő panaszaik hátterében ételallergia áll. A hozzánk forduló emberek jelentősebb százalékának a tüneteit a szakirodalmi adatoknak megfelelően azonban nem ételallergia, hanem ételintolerancia okozza. Panaszaik szerteágazóak lehetnek, és nem feltétlenül vagy nem csupán emésztőszerviek.
Szintén egy igen gyakori ételintoleranciáról van szó. Búzához köthető panaszok esetén fontos eldönteni, hogy búza intoleranciáról van szó, vagy más búzához kapcsolható betegségről, mint búza allergiáról, cöliákiáról (lisztérzékenységről), esetleg nem cöliákiás glutén érzékenységről.
Egyik leggyakoribb ételintolerancia a tej intolerancia. Jellemzően tej és tejtermékek váltják ki a panaszokat, hasonlóan mint tejallergiában és laktóz érzékenységben, mégis három különböző betegségről beszélünk. Differenciálásuk elengedhetetlen, hiszen diétás kezelésük jelentősen eltér. Nem mindegy, hogy mit kell tiltólistára tenni, mi fogyasztható, és az étrend átmeneti vagy egy életre szóló.
A vastagbélrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganat a világon, ez alól a szomorú tény alól sajnos hazánk sem kivétel. A jó hír azonban, hogy a vastagbél daganat azon daganatok közé tartozik, melyek megelőzhetők. S a megelőzésért szerencsére mindenki rengeteget tehet.
Gyakrabban szenvednek fejfájástól azok, akiknek rendszeres gyomor-bél rendszeri panaszaik vannak, mint akiknek nincsenek emésztőszervi problémáik, ezt igazolják a nemzetközi szakirodalmi adatok. Nem meglepő tehát, hogy hasi panaszokhoz társuló fejfájással egyre nagyobb számú páciens jelentkezik gasztroenterológiai rendeléseinken.
A fruktózhoz, azaz a gyümölcscukorhoz két különböző betegség kapcsolható, a fruktóz intolerancia és a fruktóz malabszorpció. Míg az egyik egy veleszületett genetikai rendellenesség, ezért már születéstől fennáll, addig a másik betegség egy felszívódási zavar, mely gyermek és felnőttkorban egyaránt kialakulhat.
Glutén, ez a szó 10-20 évvel ezelőtt igazán csak az orvosszakma számára bírt jelentőséggel, ma már rákeresve a neten, nyelvtől függően, több száz ezer vagy több száz millió találatot kapunk. Gluténérzékenység, lisztérzékenység, búza allergia, autoimmun betegség, felszívódási zavar, boholy károsodás, bőrteszt, bélbiopszia, kinőhető, életre szóló, gluténmentes étrend, csak úgy ömlenek az információk, sokszor eléggé összekuszálódva. Érdemes ezen…
A Helicobacter pylori a föld lakosságának mintegy felében megtalálható baktérium, így a mai napig az egyik legelterjedtebb kórokozó a világon. Az emberi gyomorban él, betegség okozó szerepének bizonyításához az egyik orvos kutató merész kísérlettel saját magát fertőzte meg.
A karácsony és szilveszter ünnepi ételei és italai szokatlan tüneteket okoztak? Mire kell gondolni, ha a töltött káposztától kipirult az arc? Ha a diós beigli, a zserbó vagy éppen a szaloncukor elfogyasztása után fejfájás lépett fel? A vörös bor, a pezsgő tüsszögtetett és viszketni kezdett a bőr? Érdemes tudni, hogy ezek az ételek mind hisztaminban…
Az IBD bármelyik életkorban kialakulhat, nagy százalékban azonban a betegek 15-35 éves kora között kerül diagnosztizálásra. Tehát jellemzően a fiatal, fogamzóképes korú nőket érinti. Joggal merül fel bennük, hogy gyulladásos bélbetegségük miként fog hatni a fertilitásukra, a terhességükre, leendő magzatukra, illetve miként alakul a betegség a várandósságuk alatt.
Az emésztőszervi betegségek jelentős részében régóta ismertek azok a jól definiált diéták, melyek vagy önmagukban, vagy a gyógyszeres kezelést kiegészítve hatásosak. Gondoljunk csak a laktóz érzékenységre, a lisztérzékenységre vagy a reflux betegségre. Az irritábilis bél szindrómában (IBS) azonban csak az utóbbi években született egy olyan étrendi javaslat, amelynek a követése mellett 4 irritábilis bél szindrómás…
Visszavonhatatlanul itt a tavasz és ezzel együtt megérkezett az allergiaszezon. Egyre több bokor és fa borul virágba, apró virágporok milliárdjai szállnak a levegőben, melyek allergiás betegeink legtöbbjének nem örömet, hanem kellemetlen perceket okoznak. A tavasz és a nyár ugyanakkor elhozza nekünk az ízletes, friss gyümölcsöket, zöldségeket. Ezek között azonban szép számmal akadnak olyanok, melyek elsősorban…
A kilégzési tesztek a gasztroenterológia olyan vizsgáló eljárásai, melyek fájdalom nélkül végezhetők. A beteg által kilélegzett levegőben megjelenő bizonyos anyagok, mint a széndioxid illetve hidrogén mennyisége alapján diagnosztizálható a gyomor és nyombél fekélyt okozó Helicobacter pylori fertőzés, a laktóz érzékenység, a kontaminált vékonybél szindróma és a fruktóz felszívódási zavar.
Kontaminált vékonybél szindróma, bakteriális túlnövekedés, vékonybél diszbakteriózis, diszbiózis, vak tasak szindróma, SIBO, ezek mögött az elnevezések mögött egyetlen betegség áll. Lényege, hogy a vastagbél baktériumok átjutnak és elszaporodnak a vékonybél területén, azaz a vékonybél vastagbél baktériumokkal szennyeződik, kontaminálódik.
Három betegség, melyek tünetei hasonlóak és tej fogyasztása után jelentkeznek. Bár mindegyik kezelése a diéta bevezetését jelenti, nem ugyanazokat a tejtermékeket kell elhagyni az étrendből. Márpedig a diéta pontos ismerete nemcsak a panaszok megszüntetésében játszik kizárólagos szerepet, hanem allergia esetén életmentő is.
Két gluténfüggő betegség, melyek kialakulásában kitüntetett szerepet játszik a glutén, jellemző tüneteik megegyeznek és kezelésük egyaránt gluténmentes diétával történik. A hasonlóságok ellenére mégis két különböző betegségről van szó. Diagnosztikus elkülönítésük pedig életbevágó!
Rendeléseimen egyre nagyobb számban jelentkeznek azok a kedves hozzám fordulók, akikről kiderül, hogy a rövidebb-hosszabb óta fennáló panaszaik hátterében laktóz érzékenység áll. Ez nem meglepő, hiszen szinte minden harmadik magyar ember tejcukor érzékeny.
A pajzsmirigy funkciózavar az egyik leggyakoribb endokrinológiai megbetegedés. Az utóbbi évtizedek során fokozatosan növekszik a diagnosztizált pajzsmirigy betegek száma, és ezzel párhuzamosan egyre több pajzsmirigy túlműködésben vagy alulműködésben szenvedő beteg jelentkezik a gasztroenterológiai rendeléseinken. Ez nem véletlen, hiszen a pajzsmirigy funkciózavarokban gyakoriak a gyomor-bél rendszeri tünetek és bizonyos emésztőszervi betegségek.
Az endoszkópos vizsgálatok – különösen a vastagbéltükrözés – elvégzése után sokszor hangzik el tőlünk gasztroenterológusoktól, hogy a vastagbélben polipot találtunk. Nem kis megdöbbenést szoktunk ezzel a kifejezéssel okozni. Hiszen a polip szó hallatán kedves pácienseinknek természetesen a tengerben élő nyolclábú ugrik be.
Reflux betegség = gyomorégés, többnyire ez él a köztudatban. Igaz, hogy a gyomorégés típusos panasz reflux betegségben, de nem szükségszerű tünete. Nyelőcső mentén érzett fájdalom, torokban maró érzés, kellemetlen lehelet, savas szájíz és még más emésztőszervi tünetek egyaránt reflux betegség gyanúját vetik fel.
A reflux betegség legtöbbször típusosan nyelőcső eredetű tünetekkel jár, nyelőcső illetve gyomorégéssel, szegycsont mögötti fájdalommal, savas szájízzel. Gyakran azonban nem emésztőszervi panaszokat okoz, mint krónikus köhögést, asztmát, arcüreg-gyulladást vagy ismétlődő középfülgyulladást.
Talán meglepően hangzik, hogy a reflux betegség tartósan fennálló köhögést tud okozni. Pedig a mindennapi orvosi gyakorlat és a szakirodalmi adatok bizonyítják, hogy a krónikus köhögés harmadik leggyakoribb oka a reflux betegség, az asthma és a posztnazális váladékcsorgás után. Így kezelésre nem javuló krónikus köhögés esetén mindig gondolni kell, hogy a háttérben reflux betegség lehet.
Elsősorban 30-50 éves nőknél megjelenő, az arcot érintő, egyik leggyakoribb krónikus gyulladásos bőrbetegség. Kialakulásában szerepe lehet örökletes tényezőknek, hormonális változásoknak, környezeti tényezőknek. Bizonyos emésztőszervi betegségekben nagyobb eséllyel fordul elő, így minden esetben megfontolandó a gasztroenterológiai kivizsgálás.
Szép számmal terjednek tévhitek a laktózérzékenységgel kapcsolatban is. “Veleszületett betegség”. “A tejcukorérzékenység az tejallergia”. “A kecsketej fogyasztható”. “A laktózmentes tejben nincs laktóz”. Érdemes tudni, hogy mi az igaz.
Lisztérzékenységgel kapcsolatos tévhitek, melyek sok embert vezethetnek félre. “Lisztérzékenység, tehát a lisztet kell kerülni”. “Ételallergia”. “Ritka betegség”. “Gyerekkori betegség”. “Kinőhető”. “Fogyással jár, hízni nem lehet”. “Hajhullást nem okoz”. “Zabot nem lehet fogyasztani”.
“Túl sok a sava a reflux betegnek”. “Gyomorégésnél a gyomor ég”. “Ha nem ég a gyomor, nem reflux betegségről van szó”. “Az ételek fűszerezéstől el lehet búcsúzni”. “Csak gyógyszerrel kezelhető”. “Gyógyszer szedés mellett nem marad gyomorsav”. Ezeket és még sok más tévhitet szeretnék eloszlatni.
Míg a gyerekeknél az egyik leggyakoribb allergia a tojásallergia, addig felnőttkorban sokkal ritkábban fordul elő. A gyermekkori forma nagy százalékban iskolás korra kinőhető, de addig mind a fehérjét, mind a sárgáját ki kell hagyni az étrendből. A tojás helyettesítésére szerencsére ma már több praktika létezik.
Az utazók hasmenése az utazáskor leggyakrabban előforduló betegség. Manapság már hatalmas tömegek szelik át keresztbe-kasul a világot, így bárhol megfertőződhetünk, de elsősorban az Ázsiába, Afrikába illetve Dél-Amerikába utazóknak kell számolni ezzel a betegséggel. Sokat tehetünk a megelőzésért, de súlyos esetben célszerű minél hamarabb orvoshoz fordulni.
A vastagbél diverticulosis míg gyakrabban fordul elő idősebbeknél, de többnyire tünetmentes, addig fiatalkorban ritkábban alakul ki, viszont gyulladásos szövődménnyel sokkal fokozottabban kell számolnunk. A szakirodalmi adatok azt mutatják, hogy a betegség kialakulásában egyértelműen a rostszegény étrend tehető felelőssé.