Ételallergia és ételintolerancia, keverednek ezek a fogalmak. Mivel az allergiás betegek száma az utóbbi időben rohamosan növekszik, sokan jogosan gondolják, hogy ételekkel összefüggő panaszaik hátterében ételallergia áll. A hozzánk forduló emberek jelentősebb százalékának a tüneteit a szakirodalmi adatoknak megfelelően azonban nem ételallergia, hanem ételintolerancia okozza. Panaszaik szerteágazóak lehetnek, és nem feltétlenül vagy nem csupán emésztőszerviek.
Ételallergia:
Felnőttkorban 2-5 százalék gyakorisággal lép fel.
Az immunrendszer kóros túlérzékenységi reakciója. A szervezet immunrendszere az ételben lévő bizonyos összetevőket tévesen idegennek, ártalmasnak ítéli meg, és ellenanyagokat kezd ellene termelni, hogy a szervezet számára veszélyesnek minősülő anyagokat eltávolítsa.
Az immunválasz azonnal jelentkezik, vagyis az étel elfogyasztását követő percekben, esetleg órákon belül alakulnak ki.
A válaszreakció nem függ az elfogyasztott étel mennyiségétől.
Leggyakoribb ételek, melyek ételallergiát okoznak: tej, tojás, búza, szója, halak és tengergyümölcsei, olajos magvak (földimogyoró, török mogyoró, dió), apró magvas gyümölcsök (eper, málna). Fontos tudni, hogy az élelmiszerek adalékanyagai (tartósítószerek, színezékek, ízfokozók, ízesítők) is okozhatnak allergiát.
Tünetek:
- bőrelváltozások – csalánkiütés, ekcéma, viszketés,
- ajak-, nyelv-, arc-, torok duzzadása,
- orális allergia szindróma – ajak-nyelv viszkető érzése,
- légúti tünetek – orrdugulás, orrfolyás, orrviszketés, köhögés, nehézlégzés, mellkasi fájdalom,
- emésztőszervi tünetek – hasi fájdalom, hányinger, hányás, hasmenés, székrekedés,
- szédülés, ájulás, sokk
Lehet életveszélyes, amikor anafilaxiás sokk lép fel!
Diagnózis történhet bőr teszttel, melynek során az allergén anyagokból a bőrre cseppentünk, az allergiát okozó anyag/ok helye kipirul, viszket. Illetve laboratóriumi vizsgálattal, amikor egy speciális antitest, az úgynevezett immunglobulin-E – IgE meghatározása történik a vérből.
Kezelés az allergiát okozó étel elhagyása az étrendből.
Ételintolerancia:
Gyakoribb, mint az ételallergia. Felnőttkorban 15-30 százalék körüli az előfordulása.
Nem az immunrendszer kóros túlműködése áll fenn ahogyan ételallergiában, hanem az emésztőrendszer tehető felelőssé a panaszok megjelenéséért. A bél áteresztőképessége változik meg, melynek következtében a bélfalon nem vagy csak részben megemésztett fehérjék jutnak át, és ellenük a bél immunglobulin-G típusú antitesteket kezd el termelni.
Étel fogyasztása után hosszabb idővel, napokkal, hetekkel később jelentkeznek a panaszok.
A tünetek az elfogyasztott étel mennyiségétől és azok elfogyasztásának gyakoriságától függnek.
Leggyakoribb intoleranciák: laktóz intolerancia (tejcukorérzékenység), tejfehérje (kazein) intolerancia, tojás intolerancia, gluténérzékenység, fruktóz intolerancia, hisztamin intolerancia, adalékanyagok iránti érzékenység
Tünetek:
- emésztőszervi tünetek – hasi fájdalom, puffadás, hasmenés,
- bőrelváltozások – akne, bőrpír, kiütések, ekcéma, viszketés,
- felső légúti tünetek – orrfolyás, orrdugulás, köhögés,
- fejfájás, migrén,
- fáradékonyság,
- alvászavar, álmatlanság,
- ízületi fájdalmak,
- súlyproblémák,
- menstruációs problémák
Nem lehet életveszélyes.
Diagnózis laboratóriumi vizsgálattal a vérben megjelenő immunglobulin-G – IgG kimutatásával végezhető ma már mintegy 221 élelmiszerre.
Kezelés során az étrendből el kell hagyni az intoleranciát okozó ételeket egy időre, majd fokozatosan meg lehet próbálni visszavenni egyenként azokat, és figyelni, hogy a panaszok visszatérnek-e vagy nem. Ehhez mindenképpen dietetikus segítsége ajánlott, akinek szakértő segítségével pontosan fel lehet építeni azt az étrendet, mely mellett ismételten panaszmentesség érhető el.
Bár a leggyakoribb ételintolerancia a laktóz intolerancia a fenti leírás a többi, úgynevezett IgG típusú ételintoleranciákra vonatkozik. Tejcukorérzékenységről cikkeim: itt és itt.