Három betegség, melyek tünetei hasonlóak és tej fogyasztása után jelentkeznek. Bár mindegyik kezelése a diéta bevezetését jelenti, nem ugyanazokat a tejtermékeket kell elhagyni az étrendből. Márpedig a diéta pontos ismerete nemcsak a panaszok megszüntetésében játszik kizárólagos szerepet, hanem allergia esetén életmentő is.
1. Laktóz intolerancia (tejcukor érzékenység):
A laktózt vagyis a tejcukrot a vékonybélben termelődő laktáz enzim bontja le galaktózzá és glükózzá. Laktóz érzékenységben ennek az enzimnek az aktivitása, mennyisége csökken illetve enzimhiány állhat fenn.
Primer és szekunder laktóz érzékenységet különböztetünk meg. A primer vagy elsődleges tejcukor érzékenység esetén öröklött enzimhiány okozza a betegséget. Bármely életkorban megjelenhetnek a tünetek, a veleszületett forma azonban extrém ritka. Döntően felnőttkorban válnak panaszossá a tejcukor érzékenyek, amikor is az életkor előrehaladtával a laktáz enzim fokozatosan csökkenni kezd. A szekunder vagy másodlagos laktóz intolerancia valamilyen egyéb betegség például lisztérzékenység, Crohn betegség, vagy fertőzés illetve bizonyos gyógyszerek következtében alakul ki
A világ lakosságának 75 százaléka laktóz érzékeny, hazánkban 15-30 százalékra becsülhető a tejcukor intoleránsok aránya.
Panaszok tej és tejtermékek fogyasztását követően jelentkeznek, jellemzően puffadás, hasi fájdalom, görcsök és hasmenés.
Laktóz hidrogén kilégzési és genetikai teszttel bizonyítható a laktóz érzékenység.
Mivel a laktóz érzékenység tünetei az elfogyasztott laktóz mennyiségétől függnek, ezért a kezelés vagy alacsony laktóz tartalmú diéta vagy teljesen laktóz mentes étrend. Tehéntej mellett a kecske és juhtej is kerülendő, mert laktózt szintén tartalmaznak. Növényi tejek és tejtermékek fogyaszthatók.
2. Tejallergia (tejfehérje allergia):
A tejallergia szemben a tejcukorérzékenységgel, ahogy a nevében is benne van valódi ételallergia. A tejben lévő fehérje váltja ki az immunrendszer túlérzékenységi reakcióját, melynek során a szervezet idegennek ismeri fel a tejfehérjét és immunglobulin-E ellenanyagokat kezd ellene termelni.
A tejallergia a nyolc leggyakoribb ételallergia közé tartozik. Csecsemőkorban tejalapú tápszerek és a tejes ételek bevezetésével jelennek meg a tünetek, tej fogyasztása után többnyire percekkel, de később is, órák, napok múltán. Csalánkiütés, hányás, hasi fájdalom, puffadás, hasmenés, véres széklet, orrfolyás, orrdugulás, nehézlégzés, súlyvesztés, és ritkán a súlyos formája, az anafilaxiás sokk. Három éves korra a gyermekek többsége szerencsére kinövi a tejfehérje allergiát.
Tejallergia igazolása vérvizsgálattal a vérben megemelkedett IgE ellenanyag szint mérésével vagy bőrteszttel történik.
Teljes tejmentes diéta tartása életbevágóan fontos. Ellentétben a laktóz érzékenységgel a laktóz mentes termékeket is kerülni kell. Semmiféle állati – tehén, juh, kecske – tejet vagy tejterméket nem lehet fogyasztani, valamint az ezekből készült ételeket is kerülni kell, és még nyomokban sem tartalmazhat az étel tejfehérjét. Növényi tejek ebben a betegségben is ihatók.
3. Tejintolerancia (tejfehérje intolerancia):
A tejallergiától eltérően nem allergiáról van szó, nem az immunrendszer túlzott működése áll fenn, hanem az emésztőrendszer és az immunrendszer együttes hatása okozza a tejintoleranciát. Gyulladás következtében a bél áteresztővé válik, a bélfalon keresztül átjutó tejfehérjét a szervezet ártalmasnak tekinti és immunglobulin-G ellenanyagok termelésével védekezik ellene.
Ételintoleranciák gyakoribbak, a lakosság 15-30 százalékát érintik, míg az ételallergiák 2-6 százalékban fordulnak elő.
A tünetek nem azonnal a tej fogyasztása után, hanem hosszabb idő múlva órákkal, napokkal vagy akár hetekkel léphetnek fel. Gyakoriságuk és súlyosságuk függ az elfogyasztott tej mennyiségétől függ. Szerteágazó panaszok jellemzik, hasi fájdalom, puffadás, hasmenés, bőrtünet, fáradékonyság, fejfájás, alvászavar, hangulatzavar hátterében állhat tejfehérje intolerancia.
A diagnosztika vérvizsgálattal történik, a tejfehérjével szemben megjelenő IgG szint alapján. A vizsgálat külön értékeli az állati tejekre való érzékenységet. Eredménytől függően tehén- és/vagy juh-, kecske-, bivalytejmentes étrend bevezetésére van szükség. Laktózmentes termékek itt sem hoznak megoldást. Növényi tejek és tejtermékek viszont itt is jó alternatívák. Diéta bevezetésével párhuzamosan az alapbetegség, tehát az áteresztővé vált bél szindróma okát is ki kell vizsgálni és kezelni.
