Az antibiotikumok világszerte az egyik leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek. A célzott antibiotikus kezelés rendkívül fontos és hatékony. Köztudott azonban, hogy sajnos nem minden esetben indokoltan kerülnek felírásra. A megfontoltság pedig elengedhetetlen, mert mint minden gyógyszernél, az antibiotikumoknál is számolnunk kell mellékhatásokkal.
Antibiotikum:
Közel 100 évvel ezelőtt a skót orvos-bakteriológus, Alexander Fleming fedezte fel az első antibiotikumot, a penicillint, és ezzel a bakteriális betegségek gyógyítását forradalmasította. Azóta is milliók köszönhetik neki életüket.
Lényeges tudni, hogy az antibiotikumok nem csupán a betegséget kiváltó baktériumok ellen veszik fel a harcot, a bélrendszerben élő hasznos baktériumokat is megtizedelhetik. Felborítva ezzel a bélflóra egyensúlyát, és következményesen okozói lehetnek az enyhébb hasmenéstől (antibiotikum asszociált hasmenés) a súlyos, kórházi kezelést igénylő bélgyulladásig (álhártyás vastagbélgyulladás).
Bélflóra:
Egy kicsit hátborzongató, ha belegondolunk abba, hogy baktériumok élnek rajtunk és bennünk. Ott vannak a bőrünkön, a szemünk kötőhártyáján, a szájunkban, a felső légutainkban és a bélrendszerünkben egyaránt. Legtöbb baktérium a béltraktusunkban található.
Csak néhány megdöbbentő adat a bélrendszerünk mikroorganizmusait illetően. Több baktérium van a bélflóránkban, mint amennyi sejt a egész testünkben, pontosabban tízszer annyi a bélbaktérium, mint a testünket alkotó sejtek száma. A bélben körülbelül 100 trillió mikroorganizmus él, összsúlyuk mintegy 2 kg, tehát testsúlyunkból 2 kg-t a mikrobák tesznek ki. Ebből 500-1000 fajta baktérium.
Az egészséges bélflórát 85 százalékban jó és 15 százalékban rossz baktérium alkotja. A bélbaktériumoknak jelentős szerepük van az immunrendszer működésében, óvják a bélnyálkahártyát és megakadályozzák, hogy áteresztővé váljon, védelmet nyújtanak a kórokozó baktériumok ellen, valamint vitaminokat – B és K vitamin – szintetizálnak.
Talán sokan nem is gondolják, hogy bélflóránk összetétele teljesen egyedi, akár az ujjlenyomatunk.
Probiotikum:
A probiotikumok olyan készítmények, melyek megfelelően nagy számban tartalmaznak élő mikroorganizmusokat: baktériumokat – elsősorban bifidobaktériumokat, laktobacillusokat – és gombákat, melyek a szervezetbe jutva megtapadnak a bélrendszerben, biztosítva a bélflóra egyensúlyát.
A probiotikumok javallatai között szerepel az antibiotikum okozta hasmenés megelőzése és kezelés is. Ezért antibiotikum kezeléssel párhuzamosan vagy azt követően célszerű probiotikus kúrát bevezetni a bélflóra károsodásának megelőzésére. Nem szabad azonban az antibiotikummal egyidejűleg bevenni a jó baktériumot tartalmazó probiotikumot, mert az antibiotikumok nem szelektálnak, elpusztítják a bevitt baktériumokat ugyanúgy, ahogy a betegséget okozó baktériumokat is.
Érdemes megjegyezni tehát, hogy az antibiotikum és a baktériumot tartalmazó probiotikum beszedése között legalább 2 órának kell eltelni. Ha a probiotikum csak gombát tartalmaz, akkor antibiotikummal egyidejűleg bevehető, hiszen az antibiotikumoknak nincs hatásuk a gombákra.
Mindig fel szoktam hívni a figyelmet azokra az alapanyagokra, amik jó baktériumot tartalmaznak. Ezek leginkább a fermentált zöldségek, melyeket évszázadok óta készítenek a világ szinte minden tájékán, és a tejsavas erjedésnek köszönhetően tartalmaznak számunkra hasznos baktériumokat. Érdemes ezeket beépíteni az étkezésünkbe és rendszeresen fogyasztani. Legismertebb itthon a savanyú káposzta és a kovászos uborka, de bármilyen savanyított zöldség is ide tartozik legyen az cékla, paprika, retek, karfiol, sárgarépa és még sorolhatnám. Mindenkit bátorítok, hogy más konyhák fermentált finomságait is próbálja ki, így példul a koreai kimchit, a kínai kombuchat, a japán misot vagy az indiai gundrukot.
