Ételallergiáról akkor beszélünk, ha bizonyos ételek illetve azok összetevőire az immunrendszer túlérzékenységi reakciója következik be. Valójában az adott ételt a szervezet tévesen idegennek, egyben ártalmasnak ítéli meg, és ellenanyagokat kezd ellene termelni, hogy a szervezet számára veszélyesnek minősülő anyagot eltávolítsa.
Az allergiás reakció akkor következik be, ha az ételt ismételten elfogyasztjuk, hiszen az immunrendszer ekkor már nagy mennyiségű ellenanyaggal “lép támadásba a betolakodóval szemben”.
Magyarországon a felnőttek mintegy 2-5 %-a ételallergiás. Az ételallergia családi halmozódást is mutat, sőt az ételallergiások családjában más allergiás megbetegedések is gyakrabban fordulnak elő, mint az átlag populációban.
Tünetek:
Az ételallergia tünetei az étel elfogyasztását követően percekkel vagy órákkal később alakulhatnak ki. A tünetek többnyire gyomor-bélrendszeriek, mint émelygés, hányinger, hasi fájdalom, hasmenés. Fontos azonban tudni, hogy szem- vagy ajakduzzanat, csalánkiütések, bőrviszketés, orrfolyás/dugulás, orrviszketés, nehézlégzés esetén, tehát bőr illetve légúti panaszok jelentkezése esetén is gondolnunk kell ételallergiára.
Leggyakoribb ételek, melyek ételallergiát okoznak:
tej, tojás, dió, mogyoró, szója, eper, málna, dinnye, hal, kagyló, paradicsom, csokoládé/kakaó
Ne feledkezzünk meg arról, hogy a készételekben lévő tartósítószerek, színezékek, ízesítők, ízfokozók és egyéb adalékanyagok maguk is tudnak allergiát kiváltani!
Diagnózis:
Ételallergia teszttel történik, melynek során a vérben megjelenő IgE ellenanyagot mérjük.
Kezelés:
Ha diagnosztizáltuk az allergiát kiváltó ételt, akkor annak étrendből történő elhagyása jelenti a megoldást.