Az IBD bármelyik életkorban kialakulhat, nagy százalékban azonban a betegek 15-35 éves kora között kerül diagnosztizálásra. Tehát jellemzően a fiatal, fogamzóképes korú nőket érinti. Joggal merül fel bennük, hogy gyulladásos bélbetegségük miként fog hatni a fertilitásukra, a terhességükre, leendő magzatukra, illetve miként alakul a betegség a várandósságuk alatt.
Az IBD (inflammatory bowel disease) krónikus gyulladásos bélbetegséget jelent. Két fajtája van a colitis ulcerosa és a Crohn betegség. A colitis ulcerosa vagyis a fekélyes vastagbélgyulladás, ahogyan a nevében is benne van, a vastagbél betegsége. A Crohn betegség ezzel szemben elsősorban a vékonybél gyulladásos megbetegedése, de ez a betegség az emésztőtraktusban a szájtól a végbélig bárhol előfordulhat.
Mindkét betegség élethosszig tart, rendszeres gondozást, kezelést igényel, és egyéb szervek társult betegségét is okozhatja. Nem véletlen tehát, hogy az IBD-s nőkben nagy a félelem, hogy vajon lehet-e egyáltalán gyermekük, mennyire kockázatos egy terhesség a meglévő gyulladásos bélbetegségükben, milyen komplikációkra kell számítani, nem rosszabbodik-e a betegségük a terhesség alatt, illetve lehet-e gyógyszert szedni a terhesség, szoptatása alatt, és a gyógyszereknek milyen károsító hatásuk lehet magzatukra.
Fogamzóképesség:
Azok az IBD-s nők, akiknek betegségük nyugalomban, nem aktív fázisban van, és azok, akik korábbi hasi műtéten nem estek át, azok fogamzóképessége megegyezik az átlag populációéval, vagyis ugyanolyan eséllyel eshetnek teherbe, mint akik nem szenvednek ilyen krónikus bélbetegségben. Sajnos, ha a gyulladásos bélbetegség aktív stádiumban van, akkor a nő fogamzóképessége csökken, nehezebben tud teherbe esni.
IBD hatása a terhességre:
Ugyanakkor nem is szerencsés, ha az IBD-s nő éppen egy ilyen aktív szakban, a betegség fellángolásakor esik teherbe. Hiszen az aktív gyulladásos bélbetegség a terhesség kimenetelére és a magzatra is kockázatos, ilyen esetben magasabb arányban kell számítani szövődményekre, mint spontán vetélésre, koraszülésre, kisebb születési súlyú magzatra illetve magzati fejlődési rendellenességre. Tehát nagyon fontos, hogy már a babavállalás kezdetén az IBD-s nő betegsége hónapok óta nyugalomban legyen. Ez panasz- és tünetmentességet vagy minimális tünetek fennállását jelenti.
Terhesség hatása az IBD-re:
Ha sikerül egy ilyen békés stádiumban teherbe esni, akkor várható, hogy a gyulladásos bélbetegség a terhesség alatt végig fellángolás mentes lesz, nem lépnek fel szövődmények, és terminusra egészséges baba születik. Kimondhatjuk, hogy a terhességnek egészében jó hatása van a nyugalmi állapotban lévő IBD-re.
Szülés:
IBD-s nők is szülhetnek hüvelyi úton, a betegség nem jelent kizáró okot. Azonban ha a betegség a végbelet érinti, ha perianális szövődmény (sipoly, tályog) alakul ki, illetve ha nagy hasi műtét szerepel a kórelőzményben, akkor császármetszés javasolt.
Szoptatás:
Ugyanolyan eséllyel szoptathatnak a gyulladásos bélbetegségben szenvedő nők, mint egészséges társaik. Az egyensúlyban lévő betegség nem hátráltatja a tej termelődését és nincs negatív befolyása az IBD-s édesanya szoptatási képességére. Bátran lehet és kell szoptatni!
Gyógyszerek terhesség és szoptatás alatt:
Több gyógyszercsoport van, amit IBD-ben világszerte alkalmaznak. Az aminoszalicilátok, azaz 5-ASA készítmények teljes biztonsággal szedhetők. Az immunmodulátorok közül az azathioprin szintén biztonságosnak tekinthető, ellenben a metothrexat szedése kontraindikált, ezért a tervezett babavállalás előtt hónapokkal korábban el kell hagyni. A szteroidok alacsony rizikót jelentenek, ugyanakkor szoptatáskor az anyatejbe átkerülhetnek. Antibiotikumok adása hasonlóan megfontolandó, mint a nem gyulladásos bélbetegeknél.
Fontos: ha egy IBD-s nő gyermeket szeretne, akkor mielőbb tájékoztassa gasztroenterológusát és szülész-nőgyógyászát a tervezett terhességről, hogy a betegség szempontjából egy kiegyensúlyozott időszakban kerüljön sor a várandósságra, és, hogy a két orvosszakma képviselői együttesen, kiemelt figyelemmel tudják segíteni a terhesség és és szoptatás alatt.