Két gluténfüggő betegség, melyek kialakulásában kitüntetett szerepet játszik a glutén, jellemző tüneteik megegyeznek és kezelésük egyaránt gluténmentes diétával történik. A hasonlóságok ellenére mégis két különböző betegségről van szó. Diagnosztikus elkülönítésük pedig életbevágó!
Körülbelül 2000 éve ismerjük a lisztérzékenységet, ellenben a nem cöliákiás glutén érzékenységet alig 40 éve, hiszen az 1980-as években írták le először.
A lisztérzékenység gyakorisága 1 százalék. Rendkívül nagy problémának tartjuk, hogy 10 lisztérzékenyből csak 2 tudja magáról, hogy ez a betegsége, vagyis a lisztérzékenyek 80 százaléka nem tudja, hogy ő ebben a betegségben szenved.
A nem cöliákiás glutén érzékenység előfordulása nagyobb mint a lisztérzékenységé, jelenleg 6-8 százalékra becsülik, de várhatóan a jövőben a diagnosztizált NCGS-ek száma emelkedni fog.
Összehasonlító táblázat a könnyebb érthetőség kedvéért.
Pathogenezis:
Életkor:
Tünetek jelentkezése:
Tünetek:
Antitestek:
Bélbiopszia:
Családi halmozódás:
Társbetegségek, szövődmények:
autoimmun
bármely életkorban
napok-hetek-hónapok
hasi és nem-hasi
tTG, EMA
boholykárosodás van
5-15 %
vannak
nem allergia, nem autoimmun
elsősorban felnőttkorban
órák-napok
hasi és nem-hasi
50 % IgG AGA
boholykárosodás nincs
nem ismert
nem ismert
Tünetek:
A tünetek ugyanazok lisztérzékenységben és nem cöliákiás glutén érzékenységben. Fontos különbség azonban, hogy míg nem cöliákiás glutén érzékenységben a tünetek glutén bevitele után órákkal, napokkal jelentkeznek, addig lisztérzékenységben ez napok-hetek, akár hónapok.
Szakirodalmi adatok igazolják, hogy átlagosan körülbelül 6-10 év telik el a lisztérzékenység tüneteinek megjelenése és a diagnózis megszületése között! Gyanítjuk, hogy a nem cöliákiás glutén érzékenységben is hasonló a helyzet.
- Típusos hasi tünetek: puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés
- Nem típusos, nem-hasi tüneteket már korábban összefoglaltam itt. Nagyon fontos felhívni a figyelmet, hogy felnőttkorban egyre gyakrabban a nem-hasi (extraintestinalis) tünetek jellemzők.
Szövődmények:
Csak lisztérzékenységnél lépnek fel: felszívódási zavar, vérszegénység, csontritkulás, meddőség, ismételt vetélések, rosszindulatú betegségek, gyermekkorban fejlődési zavar, súlyos cöliákiás krízis
Diagnózis:
A kivizsgálás előtt nem szabad a gluténmentes diétát elkezdeni!!!!
1. Lisztérzékenység
- Antitestek kimutatása laboratóriumi vizsgálattal.
- Gyomortükrözés során vett vékonybél biopsziás minta szövettani vizsgálata. Ez a gold standard, a szövettani vizsgálat a boholykárosodás súlyosságának fokát is meghatározza.
2. Nem cöliákiás glutén érzékenység:
Kizárásos diagnózis: ha gluténnel összefüggésbe hozhatók a panaszok, lisztérzékenységre specifikus antitest és boholykárosodás nem mutatható ki, korábban a búza allergiát valamint egyéb betegségeket pl. Crohn betegséget kizártunk, akkor kimondható a nem cöliákiás glutén érzékenység diagnózisa.
Miért nem lehet diagnosztizálni a lisztérzékenységet, ha valaki gluténmentes étrendet már elkezdett?
Gluténmentes étrend mellett mindkét vizsgálat fals negatív eredményt adhat. Vagyis a lisztérzékenységre szenzitív antitestek nem mutathatók ki a vérből és boholykárosodás sincs a gyomortükrözés során vett biopsziás mintában, mivel gluténmentes étrend mellett eltűnnek az antitestek, a vékonybél bolyhok pedig regenerálódnak. Így tévesen úgy tűnik, hogy az illető nem lisztérzékeny.
Mi a teendő, ha valaki már gluténmentes diétát tart a vizsgálatok megkezdése előtt?
- Vissza kell térnie a glutén tartalmú étrendre. Sajnos 6-8 hétig kell ismételten glutént fogyasztani. Sokan tapasztalják, hogy ilyenkor, a visszaterheléskor a korábbi tüneteik hatványozottan jelentkeznek.
- Vannak, akik nem térnek vissza a glutén tartalmú diétára, mert súlyos panaszaik alakulnak az ismételt glutén fogyasztásra. Ilyen esetben érdemes genetikai vizsgálatot végezni, de tudni kell, hogy csak a negatív eredménynek van diagnosztikus értéke. Ez azt jelenti, hogy ha negatív a genetikai teszt, akkor a mai tudásunk szerint nagyon nagy valószínűséggel kizárható a lisztérzékenység. Ha pozitív az eredmény, vagyis a beteg hordozza a lisztérzékenységért felelős gént, akkor ún. hordozó, ami azonban nem egyenlő a manifeszt betegséggel. Ezt jól érzékelteti az, hogy a magyar lakosság, mintegy 20-30 százaléka hordozza a HLA-DQ2/DQ8 gént, mégis csak 1 százalékuk lisztérzékeny.
Kezelés:
Gluténmentes étrend!
1. Lisztérzékenységben élethosszig tartó!
Tudni kell, hogy a lisztérzékenyeknél a gluténmentes diéta következetes betartása mellett a várható szövődmények rizikója már nem haladja meg az átlag populációét.
2. Nem cöliákiás glutén érzékenység
Gluténmentes étrend a javaslat ebben a betegségben is.
